Kiemelt hirdetéseink
Barangolások Fejér megyében

Székesfehérvár

 

Prohászka emlékmű /Prohászka emlékpark, Várkörút/

1943-ban emelték Prohászka Ottokár megyés püspök emlékére. Az emlékművön Prohászka Ottokár domborművű arcképe látható.


Szent László szobra /Prohászka emlékpark, Várkörút/

1995-ben állították, annak emlékére, hogy Szent Lászlót Székesfehérváron koronázták királlyá, és Ő avatta szentté Szent Istvánt 1083-ban. A szobor Schwalm László alkotása.


Wathay Ferenc szobra /Prohászka emlékpark, Várkörút/

Wathay Ferenc a város 1602. évi ostromakor a várvédők alkapitánya volt. Évekig sínylődött az isztambuli Héttoronyban. Az ülő bronzszobor Lux Elek alkotása. Az emlékmű mögött az egykori Monostor-bástya és a várfal egy része látható.


Nemzeti Emlékhely és Szent István Mauzóleuma /Koronázó tér/

 

A középkori magyar állam legfontosabb, legszentebb helye volt. A királyi bazilika építését 1016-ban kezdték meg. Itt őrizték a magyar koronát és a felségjelvényeket, számos királyt koronáztak meg temettek el benne. A templom a város 1601. évi ostromának esett áldozatul: a benne tárolt lőpor felrobbant, és romba döntötte az épületet. Köveit később a város (és részben a püspöki palota) építkezéseinél használták fel.

 

 

 

Püspöki Palota /Városház tér /

Az ország egyik legszebb copf stílusú műemléke. A középkori bazilika romjainak felhasználásával, részben annak homlokzati része és tornyai helyén épült 1790-1801 között. 40.000 kötetes könyvtára értékes középkori kódexeket és ősnyomtatványokat őriz.

 

 

 

Városháza kettős épülettömbje /Városház tér /

A két épülettömbből álló városháza nyugati része barokk műemlék épület, az 1698. évi telekkönyvben már tanácsházaként szerepel. Barokk külsejének kialakítására két évtizeddel ezelőtt a város a törököktől való visszavétele után, 1712-ben került sor. Az újabb rész saroképülete 1936-38-ban készült Kotsis Iván tervei alapján copf stílusban, az 1781-ben épített volt Zichy-palota jelentős kibővítésével.

 

Ferences templom és rendház /Városház tér /

A Szent Imre templom és a vele összeépült szintén provinciális barokk stílusú rendház 1720-1743 között készült, egyes feltevések szerint a néhai középkori palota, vagy annak melléképületei helyén. A hagyomány szerint ezen a helyen született Szent Imre herceg. A templom tér felöli oldalán Fadrusz János "Krisztus a keresztfán" című alkotásának alumínium-öntvény másolata látható. A rendháznak a tér felöli sarkán török motívumokkal díszített domborműves falikút van.

 

 

 

 

Országalma /Városház tér /

A magyar királyok koronázó jelvényeinek egyikét ábrázoló szobor Ohmann Béla alkotása. A város történeti jelentőségét jelképező gömbön olvasható latin nyelvű felírat jelentése: "Fehérvár szabadságjogait Szent István király adományozta".

 

 

 

 

Millenniumi emlékjel /Városház tér/

2000. augusztus 19-én avatták Józsa Bálint alkotását. A fókuszszerűen képzett térforma érzékelteti azt a szellemi erőt, amit a város a négy égtáj felé kisugároz.

 

Ciszter templom /Fő utca /

A jezsuiták építették 1745-1751 között, később a pálosoké majd a cisztereké lett. Két homlokzati tornyával a provinciális barokk templomok jellegzetes típusát képviseli.

A templomban található az a híres rokokó sekrestye is, amit Hyngeller János pálos szerzetes készített 1764-1767 között.

 

Volt jezsuita rendház /Fő utca/

A jezsuiták építették 1744-1763 között, később a pálosoké lett, majd katonai élelemraktár, a napóleoni háborúk idején katonai kórház volt. 1813-tól ciszterci rendház, 1951-től diákkollégium, 1978-ban múzeumi kezelésbe került. Jelenleg itt működik a Szent István Király Múzeum. A Nemzeti Múzeum mellett a második legnagyobb hazai múzeumunk, több mint egymillió tárgyat őriznek benne. Állandó régészeti, történeti, néprajzi, természeti kiállítások, modern képtár.

 

Fekete Sas Patikamúzeum /Fő utca/

A XVIII. századból való műemlékpatika berendezése a jezsuita asztalos-szobrász Baumgartner Bernát alkotása. A patika 1973-ig működött, azóta múzeumként tekinthető meg.

 

 

 

 

Mátyás király emlékmű /Fő utca /

1990-ben került felavatásra, Mátyás király halálának 500-dik évfordulója alkalmából.

 

 

 

Varkocs szobor /Fő utca /

A régi várfal kváderköveiből épített talapzaton, vízmedence szélén áll. Varkocs György várkapitány a város 1543. évi ostrománál halt hősi halált. A szobor Erdei Dezső alkotása.


Virágóra /Fő utca - Országzászló tér/

A város eme érdekes nevezetessége évről évre megújuló virágkertészeti alkotás. A virágóra tavasztól őszig mutatja a pontos időt.

 

 

Magyar Király Szálló /Fő utca/

Korai klasszicista épület, 1830 körül épült, feltehetően Pollack Mihály tervei alapján. Első tulajdonosa Schmidegg Tamás volt, majd Zichy Jenő birtokolta. A század végétől szállodaként működik.
 
 
 

Millenniumi Emlékmű /Zichy-liget/

A millenniumi szoborpályázatra készült emlékművet 2000. augusztus 19-én avatták fel. A fekete gránittalapzaton álló, kelet-nyugati tájolású hajó az állam, a hit, Szent István valamint a meg-és fennmaradás szimbóluma. A szobor csillagtérképes talapzata a magyarság világmindenségben elfoglalt helyét jelképezi.

 

Zenepavilon /Zichy-liget/

Ezt a csipkeszerű, öntöttvasból készült pavilont 1878-ban állították fel. A pavilonban nyáron hangversenyeket rendeznek.

 

Vörösmarty Színház /Fő utca/

Késő eklektikus stílusban épült 1872 és 1874 között. Avatásán Laborfalvy Róza mondta el Jókai Mór köszöntő szavait. Az épület 1945-ben teljesen kiégett. Újjáépítése 1962-ben fejeződött be. A színház önálló társulattal rendelkezik.

 

Volt Fekete Sas Szálló /Ady Endre utca/

A helyén álló régebbi barokk épületben már 1700-ban szálló működött Fekete Sas néven. Az 1820-ban átalakított épület klasszicista stílusú, oromzatán fekete sast ábrázoló dombormű van.

 

Csók István Képtár /Bartók Béla tér /

1940-1945 között épült. Árkádos homlokzatán Metki Ödön "Krónikaírók" című terrakotta szoborkompozíciója van, bal oldalfalán pedig Ybl Miklós emléktáblája. Az épületben működik a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár is.

 

 

 

Városi Képtár - Deák Gyűjtemény /Oskola utca /

Az 1988-ban felújított XVIII. századi műemlék épületben kapott helyet a városnak adományozott Deák-gyűjtemény gazdag képzőművészeti anyaga. 1994-ben újabb szárnnyal bővült a képtár.


Goldzieher-ház /Oskola utca /

A középkori saroktelken álló lakóház a városi polgári gótika egyéni formájú emléke. Az épület bal oldali részén a XIII-XV. századi kőépület maradványai érvényesülnek, jobb oldali része XVIII. századi barokk műemlék. Oldalfalán Goldzieher Ignác neves orientalista tudós emléktáblája.

 

Hiemer-ház /Oskola utca - Városház tér /

A műemlék lakóház 1760-1770 között épült rokokó stílusban. Egy időben Hiemer Mihály városbíró tulajdona volt, majd később belvárosi plébánia lett belőle.

 

II. világháborús emlékmű /Városház tér /

1995-ben készült el, Lugossy Mária alkotása. Az emlékmű egy bombakrátert szimbolizál, a kráterben egy harang található. Ez a harang a Fő utcai ciszter templom harangja volt, a templomot azonban bombatalálat érte a II. világháborúban, így a harang a toronyból lezuhant.

Ez az emlékmű a város összes áldozatának állít emléket, aki a II. világháborúban lelte halálát.

 

 

Tizes huszárok szobra /Városház tér /

A pilisborosjenői kőlemezekkel burkolt talapzaton kardot tartó meztelen lovas alak, Pátzay Pál alkotása, az első világháborúban elesett fehérvári huszároknak állít emléket.

 

 

 

Szent Anna - kápolna /Arany János utca /

A város egyetlen épségben megmaradt középkori épülete. Gótikus, egyhajós kis templomterének finom hálózatboltozata van. A török hódoltság idején dzsámiként használták. XVIII. századi restaurálásakor került tetejére a kis huszártorony. A feletti kis rózsaablak is újabb keletű.

 

 


Kálmáncsehi Domonkos szobra /Arany János utca /

A reneszánsz kiemelkedő humanista tudósa és diplomatája a XV. században, Mátyás király idején élt, 1474-1495 között a város prépostja, a székesegyház őre volt. A haraszti mészkőből készült szobor Ohmann Béla alkotása.

 

Szent István székesegyház /Arany János utca /

A város történeti magvát, legősibb részét képező dombon állott Géza fejedelem palotája. Később IV. Béla emeltetett itt templomot, a hagyomány szerint Géza fejedelem sírja fölé. A székesegyház e középkori templom kibővítésével jött létre. Mai kéttornyú, barokk formájában 1759-1778 között alakították ki. Előtte az útburkolaton egy bizánci jellegű négykaréjos templomnak (minden valószínűség szerint Géza fejedelem egykori temetkezőkápolnájának) világos kövekkel kirakott alaprajza látható.

 

 


Géza nagyfejedelem szobra /Géza nagyfejedelem tér /

1972-ben avatták fel a városalapító Géza nagyfejedelem életnagyságú szobrát a város fennállásának 1000. évfordulója alkalmából. A szobor egy lépcsős talapzaton áll, amelyen látható Géza négykaréjos templomának kicsinyített alaprajza.

 

Budenz-ház /Arany János utca /

A középkori alapokon álló , 1781-ben épült, copf stílusú épület pincéjében XIII. századi kutat tártak fel. A házban lakott 1858-1860 között Budenz József neves finnugor nyelvész. Az épület ma múzeum, az Ybl-család hagyatékát és képzőművészeti gyűjteményét őrzi.

 

Maulbertsch-kút /Petőfi Sándor utca /

A régi idők itatókútja helyén az 1930-as években állították fel a mostani díszkutat a nagy barokk festő tiszteletére és emlékére.

 

Volt Karmelita templom és rendház /Petőfi Sándor utca /

A barokk műemlékegyüttes alapjait 1732-ben a karmeliták rakták le. Az épület 1783-ig kolostorként működött. 1801-től papnevelde lett, jelenleg idős papok otthona. A templom értékes Maulbertsch-freskókat őriz.

 

Nagy Lajos király szobra /Karmelita templom oldalhomlokzata, Kossuth Lajos utca /

A szobrot 1938-ben helyezték a mai helyére. A szobor mögött egy felírat áll, melynek fordítása: Magyarország, Lengyelország, Dalmácia, Szerbia és Bosznia királya, uralkodott Isten 1342-1384 évében.

 

Szent István szobra /Szent István tér /

Az államalapító Szent István király fekete svéd gránitlemezekkel burkolt talapzaton álló lovas szobra Sidló Ferenc alkotása. A szobrot 1938-ban állították fel az első magyar király halálának 900. évfordulója alkalmából. A szobor mögötti parkban az öntöttvasból készült egykori itatókút van.

 

 

Megyeháza /Szent István tér /

A klasszicista stílusú műemlék épület 1807 és 1812 között épült, részben Pollack Mihály átdolgozott tervei alapján. A megyeház pincéje egészen 1901-ig a vármegye börtöne volt.

 

 


Vörösmarty Mihály szobra /Vörösmarty tér /

1865-ben avatták fel, a költő halálának 10. évfordulója alkalmából. Ez volt az első Vörösmarty-szobor Magyarországon.


69-es Hindenburg gyalogezred emlékműve /Vörösmarty tér /

Az 1918. évi montellói csata évfordulójára készítették 1931-ben, a 69-es Hindenburg gyalogezred hősi halottainak emlékére. A másfélszeres életnagyságú szobrot a balatoni műút átépítése miatt 1940-41-ben áthelyezték, ekkor találták meg a szobor alatt az ezred naplóját, a csata leírását a 3600 névből álló jegyzékkel együtt. A talapzat előlapján eredetileg Hindenburg tábornagy arcképe volt látható. Ezt 1949 márciusában politikai okokból eltávolították és a mai napig nem helyezték vissza. A 69-es előre szobor alkotója Bory Jenő.

 

Győri-ház /Kossuth Lajos utca /

Az egyemeletes barokk műemlék épületegyüttes a XVIII. századból való. Földszintjén, az utcai részen működött a Pelikán fogadó, udvari részén pedig 1818-1837 között az ország első magyar nyelvű színháza tartotta az előadásait. Ennek emlékét a ház külső falán márványtábla örökíti meg.

 

Volt Árpád-fürdő /Kossuth Lajos utca /

A gőzfürdő és fedett uszoda szecessziós stílusú, kagylódíszítésű kupolás téglaépülete a század elején épült.

 

Hősök tere

A kis zárt tér a város egyik legintimebb hatású pontja. A székesegyház szentélyének falán az első világháború hősi halottainak állít emléket Pásztor János szoborkompozíciója. Az oszlopokkal díszített súlyos bejárat a székesegyház altemplomába vezet. Itt őrzik III. Béla királynak és feleségének a Romkert ásatásakor feltárt vörösmárvány koporsóit.

 

 

 
Egykori Megyeháza (Babamúzeum, Repüléstörténeti Múzeum)
/Megyeház utca /

Mai formájában egyemeletes barokk épület, amelyet 1730 körül alakítottak ki egy régi középkori lakóházból. Műemléki felújítása révén a város egyik legjelentősebb középkori-barokk épülete bontakozott ki.

 

Püspökkút /Piac tér /

A várfal előtt kialakított téren Bory Jenő szobrászművész Püspökkútja áll, csúcsán egy kardot emelő vitézzel és a talapzaton négy püspök bronzszobrával.

 

Rác utcai Skanzen /Palotaváros/

1989-ben a múzeum utca Europa Nostra-díjat nyert. Ezen a területen nagy számban telepedtek le rác iparosok. Deszkakerítéses, meszelt falú, nádfedeles házaik egy csoportját, valamint az 1774-ben épített templomukat 1981-1988 között helyreállították, így ma a múzeumutca értékes elemét képezi Székesfehérvár idegenforgalmi kínálatának.

A több száz éves, apró házakból és szerb templomból álló műemlékegyüttes ma is a régi "rácutcai" hangulatot árasztja. A 11. számú ház egyik szobájában és konyhában az eredeti bútorok, a további helyiségekben a hajdani mesterségek emlékei, valamint a Dittrich kalaposműhely felszerelése látható. Az egykori szerb iskola és tanítói lakás épületében Tejipari történeti kiállítás tekinthető meg.

Nyitva: hétfő és kedd kivételével naponta 10.00-16.00 óráig.

Tel.:22/379-078

 

 

 

Prohászka templom /Horváth István út/

Ez az 52 m magas kupolás templom a római Pantheon mintájára épült a nagy püspök emlékére. A templom tervezője Fábián Gáspár műépítész volt. Felszentelése 1933-ban történt.

 

Aranybulla Emlékmű /Öreg-hegy/

1990. augusztus 18-án került felavatásra az emlékmű azon a helyen, ahol a hagyomány szerint II. András 1222-ben kihirdette az első magyar alkotmányt.

 

Bory-vár /Máriavölgyi út /

A székesfehérvári Bory-vár Bory Jenő építész és szobrászművész alkotása. 1923-ban kezdte el építeni, és 1959. szeptember 19-ig, haláláig építette. A várat Bory Jenő egymaga építette, saját tervei alapján. Érdekesség, hogy a vár alapanyaga beton, amely anyag alkalmazásában úttörő volt. A művész a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán oktatott, de jelentős szerepet töltött be, mint képzőművész is.

 

 

 

A vár stílusa a középkori skót "szellemkastélyok" emlékét idézi. Itt találhatóak a művész szobrai, festményei, valamint kortárs magyar alkotók művei is. Az épület szerkezete bonyolult, zegzugos, minden része meglepetést rejt. Pl.: a vár tornyaiba vezető csigalépcsők mellett beugrók nyílnak, amelyekben a művész alkotásai vannak elhelyezve. A Százoszlopos Csarnokban találhatóak a történelmünk nagy alakjainak szobrai.

Szép kilátás nyílik a városra a vár tornyából. A várat liget öleli körül, a hely kiválóan alkalmas hétvégi kirándulásokra. A vár ma is a Bory család tulajdona és lakóhelye.

Könnyen megközelíthető gépkocsival és autóbusszal egyaránt. A helyi járat (26/a) a vár közelében áll meg.

 

Fehérvárcsurgó


Római katolikus templom

A templom XIV. századi eredetű. A XIX. században átépítették, de ma is őriz kora gótikus részleteket. Kelyhe 1757-ből való. A templomban látható a község szülöttének, Amerigo Tot-nak híres szobra, a Csurgói Madonna.


Kastélykápolna

1999-ben állították helyre és szentelték fel. Helyére került eredeti oltárképe, Johann Zallinger 1787-ben festett Kálváriája. A kép a második világháború után egy gyűjtőhöz, majd a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került, mígnem a múzeum tartós kölcsönbe adta a helyreállított kápolnának.

Nyitva: egész évben 9-12 óráig és 13-17 óráig.

Tel.:22/578-080

 

Csókakő


Várrom

Fejér megye egyetlen, középkori eredetű vára. 1299-ben már említi írásos forrás. A történelem folyamán többször gazdát cserélt. A területén 1997 óta nagyarányú feltárási és állagmegóvási munkálatok folynak.


Mór


Kapucinus templom

A barokk stílusban épült, 1701-ben Széchenyi Pál kalocsai érsek által felszentelt templomot 1880-1881-ben alakították át. A főoltárképet Baumgartner Norbert, kapucinus szerzetes festette. A kiterjedt Lamberg család több tagját a templom altemplomában temették el. A templommal egybeépítették a volt kapucinus rendházat, amely ma a római katolikus plébánia.


Régi pincesor

A bortermelő kultúra jellegzetes emlékei a présházak és pincesorok. A móri présházak és pincék a falu szélén egymás mellett sorakoztak. Eredeti présházakat találunk még a Pince utcában, a Pincesor utcában és a Vénhegyi út mentén.

A templomnál van a tágas, boltíves "kapucinus pince". A présházak a népi építészet jellegzetes elemei, amelyek barokk, klasszicista romantikus stílusjegyeket is hordoznak.

A Hársfa utca ódon épületei közül a XVIII. századi Lamberg-pince és az 1771-ben épült, szépen helyreállított Ruff-pince tűnik ki, mely mellé 1926-ban épült a présház. A Vénhegyi útnál az újjávarázsolt Szabó-pince érdemel figyelmet. Az épület szerény méretű, értékét harmonikus arányai és építészeti megoldásai adják. Az apróbb pincék között a tömegével is kiemelkedik. Ezek egyike-másika ma lakóház vagy irodaházként működik. Például a Bajcsy-Zsilinszky út 10. szám alatti, XIX. századi Schindele-ház, melynek a homlokzatán vörösmárvány kapukeret látható. Sajnos a régi pincék nagyobb részét mára lebontották vagy átépítették.

 

Móri borvidék

 

A Móri Borvidék a Vértes és a Bakony között, a Móri-árokban terül el. A Vértes déli-délnyugati hegylábain találhatóak a bortermő lankák. Mór tipikusan fehérbortermő vidék. Szőlőfajtái közül a leghíresebb az ezerjó, ami karakteres savakkal, közepes vagy nagy testtel jellemző bort ad. A borvidékre jellemző szőlőfajták : rizlingszilváni, tramini, chardonnay, ottonel muskotály, leányka és a királyleányka.

A móri borok erősen savas jellegűek.

 

Csákberény

 

Tájház jellegű állandó kiállítás

A szoba-konyhás parasztház egy átlagos csákberényi család mindennapjait mutatja be élethűen. A generációkon keresztül relikviaként őrzött, 1920-30-as évekre jellemző bútorokat, használati tárgyakat, edényeket, ruhákat és kézimunkákat a község lakóitól gyűjtötték össze.

Bejelentkezés alapján látogatható.

Tel.:22/564-007 (Polgármesteri Hivatal)

 

Teleház

Az országban elsőként Csákberényben jött létre Teleház, ahol a falusi lakosság megismerkedhet a legmodernebb kommunikációs lehetőségekkel és azok használatával. A Teleház kereteiben működik egy erdei iskola is.

Csákberény a falusi turizmus szempontjából is kitűnő adottságokkal rendelkezik, a Teleház segíti a turisták tájékozódását.

Cím: Kossuth u. 4.

Tel/fax:22/424-002

Nyitva: hétfő-péntek 8-16 óráig

 

Gánt

 

Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum

1926-tól Gánt a magyarországi bauxitbányászat egyik központjává vált. A gánti bánya termelése 1938-ban a világ bauxittermelésének egyötödét adta. Az ásványvagyon kimerülése miatt a bányászatot mára megszüntették.

A község déli határában, a zámolyi út mellett, az egykori bánya helyén található a Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum, amely a Fejér megyei bauxitbányászatot mutatja be történeti dokumentumokon és tárgyakon keresztül. A múzeumban mesterségesen kiépített táróban bemutatják a fejtés műveleteit. Láthatunk itt szállítóeszközöket: csillét, szállítószalagot, személyszállító vonatot, amely a föld alatti folyosókban szállította a bányászokat a munkahelyekre. Szabadtéren látható a gyerekek kedvence, az "Imre " mozdony, amely Gánt és Moharakodó között, keskeny nyomtávú vasúton szállította a bauxitot. Mellette található a Bauxit földtani park, ahol - Európában egyedülálló módon - a földtörténeti folyamatokat, változásokat és az ásványok kialakulását lehet tanulmányozni. Magyarázó szöveg segíti a tájékozódást. Ez volt Európa első külszíni bányája.

Nyitva:

  • március 15-május 15-ig: munkaszüneti napokon: 12-16 óráig
  • május 15-szeptember 30-ig: kedd-vasárnap:12-16 óráig
  • október 1-október 31-ig: munkaszüneti napokon: 12-16 óráig

Információ: 22/354-485

Teremőrök lakása: 22/354-482, 354-499


Mária kápolna

Az 1700-as évek végén készült. A kápolnában található Szűz Mária 80 centiméteres öltöztethető, festett faszobra. Öltöztetéséről mintegy 200 esztendeje folyamatosan gondoskodnak. Gánton úgy emlékeznek, hogy a szobor Mórról került ide, egy bárónő ajándékaként. A Mária-kápolna búcsúját szeptember 8-án tartják.


Szent Borbála szobor

Nagy Benedek alkotását 2000. szeptember 2-án avatták fel. Szent Borbála a bányászok védőszentje.

 

Csákvár


Helytörténeti Múzeum

A község nemrég még a Dunántúl fazekasságának központja volt. 1833-ban 193 helyi mester tartozott a fazekas céhhez. A Helytörténeti Múzeumban a csákvári helytörténeti és céhes emlékek mellett a csákvári fazekasság jellegzetes, csíkos és zöld darabjaival is megismerkedhet az érdeklődő. A zöldmázas köcsögök (bugyoga, csalikancsók, korsók), ujjnyomkodással készített tányérok és tálak, lábasok, tűzálló sütő és főzőedények mintájára készülnek a mai fazekas termékek is. A múzeum udvarán láthatóak a környék méhészeti emlékei is. A Vértesben a lakosság minden rétege foglalkozott méhészettel. Az 1880-as években ezen a téren különösen gróf Esterházy Miklós Móric majki és Mayer Károly esperes csákvári méhészete tűnik ki. Az itt látható Mayer-kaptárak és az anyanevelő világviszonylatban a legmodernebbek voltak a maguk idejében.

Cím: Kossuth Lajos u. 2.

Tel.:22/315-583 (Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága)

Nyitva: hétfő-vasárnap 10-18 óráig.


Báraczházi-barlang

A Vértes sziklás nyúlványainál, a guba-hegyi sziklaüregben található. A barlangban egy római polgár Diána istennő számára szentélyt alakított ki. Ma is láthatóak itt a sziklába vésett, latin betűs felíratok. Itt találták meg a jégkorszaki emlősök csontjait is.

 

Lovasberény


Zsidó temető

Nagyszámú zsidóság telepedett le a faluban a XVIII. század elején. Erről ma már csak a zsidó temető régi sírkövei tanúskodnak. Az 1720 körül épült zsinagógát 1945 után bontották le. Ma is állnak viszont a Rákóczi utcában a régi zsidó kereskedőházak, amelyek különböző intézményeknek adtak otthont.


Cziráky-pince

A Nadapra vezető út menti szőlőhegyen, a teraszos domboldalba építve látható az 1770-80 körül épült Cziráky-pince maradványa. Az út egy terméskőből épült, valószínűleg középkori eredetű kőhídon vezet át, mely alatt a hajdan bővizű Rovákja-patak folyik.


Faluház

Lovasberény népének tárgyi emlékeit mutatja be. A régi népviselet, bútorok, cserépedények, szövőszék látható itt. Egy kis helyiségben, ahol égetőkemencét is építettek, korongozni lehet. Az anyagot az iskolások gyűjtötték össze, az épületet, melyben bemutatják, Csíkváry István állatorvos adományozta a községnek.

Cím: Hunyadi u. 6.

Nyitva: szeptembertől májusig pénteken 16-18 óráig.


Lenke Galériában Ütő Endre magángyűjteménye látogatható.

Tel.:22/456-050


Tűztorony

1860 körül épült és a millenniumi ünnepségekre állították helyre. A toronyból gyönyörű kilátás nyílik a Vértes nyúlványaira és a Velencei-hegység előterére.

A tűztoronyba feljutni a művelődési ház vezetőjének engedélyével lehet.

Tel.: 22/456-318

 

Pátka

 

Rómaiak által épített csaknem teljesen épen maradt kőgát

A község határában létesítették a Zámolyi- és a Pátkai-víztározót. Itt áll ma is a római korban kváderkövekből épített gát 50 m-es szakasza. A lenyűgöző méretű, 4 m magas, 2 m széles és eredetileg 125 m hosszú kőgát halastóvá duzzasztotta a patak vizét, és a tavaszi árvizek ellen védte a völgy kijáratánál települt népes római kori falvakat. A gát 10 millió köbméter víz felfogására volt alkalmas. Egyes feltevések szerint a gátat a középkorban is használták. Feladata a Fehérvár környéki vizek szabályozása volt. Megtalálhatóak a gátig vezető római út maradványai is. A területen feliratos köveket, kelta halomsírokat, jellegzetes viseleti és használati tárgyakat (ruhakapcsoló tűket, pecsételt díszítésű szürke tálakat) találtak. Az avar kort kengyelpár reprezentálja.

 

Lovasberény

 

Zsidó temető

Nagyszámú zsidóság telepedett le a faluban a XVIII. század elején. Erről ma már csak a zsidó temető régi sírkövei tanúskodnak. Az 1720 körül épült zsinagógát 1945 után bontották le. Ma is állnak viszont a Rákóczi utcában a régi zsidó kereskedőházak, amelyek különböző intézményeknek adtak otthont.

 

Cziráky-pince

A Nadapra vezető út menti szőlőhegyen, a teraszos domboldalba építve látható az 1770-80 körül épült Cziráky-pince maradványa. Az út egy terméskőből épült, valószínűleg középkori eredetű kőhídon vezet át, mely alatt a hajdan bővizű Rovákja-patak folyik.

 

Faluház

Lovasberény népének tárgyi emlékeit mutatja be. A régi népviselet, bútorok, cserépedények, szövőszék látható itt. Egy kis helyiségben, ahol égetőkemencét is építettek, korongozni lehet. Az anyagot az iskolások gyűjtötték össze, az épületet, melyben bemutatják, Csíkváry István állatorvos adományozta a községnek.

Cím: Hunyadi u. 6.

Nyitva: szeptembertől májusig pénteken 16-18 óráig.

Lenke Galériában Ütő Endre magángyűjteménye látogatható.

Tel.:22/456-050

 

Tűztorony

1860 körül épült és a millenniumi ünnepségekre állították helyre. A toronyból gyönyörű kilátás nyílik a Vértes nyúlványaira és a Velencei-hegység előterére.

A tűtoronyba feljutni a művelődési ház vezetőjének engedélyével lehet.

Tel.:22/456-318

 

Vereb

 

Pogánykő

Ezt a követ egy honfoglaló lovas temetkezési helyén állította 1858-ban Végh János földbirtokos. Az obeliszk alakú, feliratos emlékkő parkosított környezetben áll.

A Pázmándi úti dűlőben került elő az ún. verebi kincs, amit a tatárjárás idejében rejtettek el. A feltáráskor 1719 darab ezüstdénár, a középkorból és a török korból származó gazdag leletanyag került elő.

 

Alcsútdoboz


Pogányvár

Alcsút mellett, az egykori Ginzapusztai Kézai Simon, a krónikaíró családjának birtoka volt a középkorban. Alcsút-Göböljárás-pusztától délkeletre, 500 m után található a 290 m átmérőjű bronzkori földvár, a Szent László-patak által körülölelt Pogányvár. Az építmény az ún. vatyai kultúra időszakából, a Kr.e. II. évezred közepéről, a középső bronzkorból származik.

 

Vál


Vajda János Emlékmúzeum

A múlt század második felének egyik legnagyobb költője - Vajda János - szülőházában nemrég emlékkiállítást rendeztek be. A ház korabeli bútorokkal van berendezve, ezért hűen szemlélteti az akkori életvitelt.

Tel.: 22/243-297


Ürményi-család mauzóleuma

A katolikus templom temetőjében található az 1834-ben épült Ürményi-mauzóleum.


Római katolikus templom

Ürményi József építtette 1819-1824 között klasszicista stílusban. A torony nélküli épület, közelében emelkedik azonban a XV. századi templom megmaradt tornya. Fejér megyének ez a legnagyobb, egyben legszebb klasszicista temploma. Alapterülete 1170 m2. A szentélyt kettős korinthoszi pillér keretezi, és oromzat koronázza. Itt helyezték el Ürményi József márványszobrát is - amely Ferenczy István alkotása -, és itt őrzik az ősi templomnak néhány tárgyát: a tabernákulumot, két fából faragott angyalszobrot és Nepomuki Szent János képét is. A templom egyik ékessége a Szent Család kép, amely Raffaello iskolájából került ki.


Tűzoltómúzeum és emlékház

A közelmúltban megnyílt kiállításon lóvontatta tűzoltószekér, tűzoltóruházat, jelvények, zászlók, valamint népművészeti tárgyak láthatóak.

Nyitva: bejelentkezés alapján

Tel.:22/353-411 (Polgármesteri Hivatal)

Tűzoltóság: Tel.: 22/243-390

 

Etyek

 

Helytörténeti Gyűjtemény

Az Etyeki Németek Egyesülete hozta létre, ahol sváb szobát is berendeztek.

Gondnok: Schlotter Andrásné

Tel.:22/223-325


Etyek-Budai Borvidék

Az Etyek-Budai Borvidék Etyeki körzete a Gerecse déli részétől a Velencei-hegységig húzódik, tehát ide soroljuk Vál, Pázmánd, Sukoró, Nadap, Pákozd bortermelő dűlőit is.

Az etyeki szőlőültetvény 1990-ben emelkedett borvidéki rangra. Jelentős részén a Törley pezsgőgyár számára termelnek szőlőt. Fajtái közül a legismertebb a chardonnay, a pinot blanc és a szürkebarát. Ma kb. 500 működik, ezek két helyen is védett pincesort alkotnak.

 

Pákozd 

 

A pákozdi csata emlékművei

Az 1848. szeptember 29-i csata emlékműve, melyet 1889-ben állítottak fel, Pákozd központi részén található. A százéves évfordulóra készült el az ütközet színhelyén, a Mészeg-hegyen, az az obeliszk, mely szintén erre az eseményre emlékeztet.


Pákozd-sukorói csata Emlékkiállítás

Az obeliszktől pár méterre egy emlékkiállítás őrzi a szabadságharc bizonyítékait, és meg lehet itt tekinteni a harcról szóló videofilmet, melyet térben is nyomon követhetünk a digitális terepasztalon. A múzeum ablakaiból gyönyörű kilátás nyílik a Velencei-tóra.

Nyitva: március 11-től október végéig, keddtől vasárnapig 10-18 óráig.

Tel.:22/315-583

 

A pákozdi csata emlékműve

 

Minden évben, szeptember 29-én mutatják be a pákozdi csata imitációját a Mészeg-hegy alatti síkon.


Don-kanyar emlékkápolna

Szabó Tamás tervei alapján - az 1990-es években épült - a kápolna, mely a II. világháború idején, a Don-kanyarban elesettek emlékét őrzi. A kápolnában minden évben ünnepi szentmisét tartanak az esemény évfordulóján. Ebben az épületben látogatható az ismeretlen katona sírja.


Pákozd-sukorói arborétum

A Mészeg-hegy lábánál fekszik a Madárrezervátum, mely egy összefüggő nádas, mocsaras területet alkot. A növénykert Pákozdtól délre található, területén 250 féle fa és cserje él. A különleges flóra és fauna rendkívüli élményt nyújt az idelátogatóknak.

 

Sukoró 

 

 

Néprajzi Ház

 

A nádtetős zsellérház az egykori életmódot és a környék néprajzát mutatja be. A ház az 1863-as évben épült, mely évszám a tisztaszoba gerendájába van vésve. A konyhája nyitott kéményes és az innen nyíló szobákban eredeti berendezési tárgyak láthatóak. Az udvarban találhatunk egy eredeti kamrát és egy ólat is. A többi helyiséget a háromosztatú, nyitott kéményes ház konyhájából fűtötték.

Nyitva: 2003. január 8-tól november közepéig

hétfő és kedd kivételével naponta 10-18 óráig
Cím:
Szilvás sor 7., Tel.:22/315-583

 


Református templom

A klasszicista stílusú református templom a falu közepén áll. 1832-ben épült, majd itt tartották, a pákozdi csata előestéjén (1848. szeptember 28-án) a haditanácsot Móga tábornok vezetésével. . Annál az asztalnál (1805-ből származó úrasztala) mondta el Batthyány Lajos miniszterelnök beszédét, melynél a vita hevében még Móga tábornok is lecsapta kardját, amellyel a Habsburg-párti tiszteket a forradalom eszméje mellé állította.

A templomban nyaranta orgonahangversenyeket rendeznek.

Ingókövek, Meleg-hegyi sziklaképződmények

 

Nadap

 

Szintezési ősjegy

Nadapon találjuk azt a magassági alappontot, melyhez viszonyítva készítették el Magyarország szintezését, mivel itt található hazánk egyik legszilárdabb röghegysége. Pontját az Adriai-tenger középvízszintjéhez viszonyították.


Templom

A falu templomában, 1800-ban keresztelték meg Vörösmarty Mihályt. 1761-ben épült, majd Palermói Szent Rozália tiszteletére szentelték fel. Keresztelőmedencéjét ma is használják. A templom helyére 1904-ben újat építettek, majd 2000-ben szárnyas oltárral is gazdagították, melyet Gallyas Mária festőművész készített.

 

Kápolnásnyék

 

Vörösmarty Emlékmúzeum

A múzeum a falutól elkülönítve, a 70-es út déli oldalán egy tágas kert közepén áll. Ebben, a gazdatiszti házban töltötte a költő gyermekéveit és ifjúságát. Ebben az épületben helyezték el halhatatlan reformkori költő személyes tárgyait és műveinek számos dokumentumát.

Az emlékmúzeumhoz 28 darabból álló vadgesztenyefa-sor vezet. A parkban néhány öreg ostorfa, feketefenyő és juharfa között Vörösmarty mellszobra áll.

Tel.:22/709-014

 

 

Martonvásár

 

Beethoven Múzeum

A Brunszvik-kastélyban ma Beethoven Múzeum található, ahol a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, és a Brunszvik család életével kapcsolatos dokumentumokat, lehet megtekinteni. Látható itt többek között egy Beethoven-szoborportré (ismeretlen mester műve), a Brunszvik család zongorája, Beethoven magyar vonatkozású művei valamint medalionba foglalva a mester hajtincse.

Nyitva: a park minden nap
kedd-vasárnap: 10-12 és 14-16 óráig
szombat, vasár-és ünnepnapok 10-16 óráig (téli időszámítás),
10-18 óráig (nyári időszámítás)
hétfő: szünnap

Információ: 22/569-563
Cím: Brunszvik u. 2.

 

 


Óvodamúzeum

A múzeumban a magyar óvodatörténetről, 1828-tól az 1950-es évekig kapunk áttekintést. Bemutatásra kerültek itt oktatási és szemléltető eszközök, játékok és fotók.

Nyitva: október 16-március 15.: kedd és péntek: 10-14 óráig, vasárnap: 11-15 óráig,

március 16-október 15.: kedd, szerda, csütörtök és péntek: 10-14 óráig,

szombat-vasárnap: 11-18 óráig. hétfő: szünnap.

Tel: 22/569-518

 

Velence

 

Vörösmarty-présház

A község fölött húzódó dombhát déli lejtőjén emelkedik a Vörösmarty-présház. A nádfedeles egyszerű épület hajdan a költőé volt. Teraszáról szép kilátás nyílik a Velencei-tóra.


Molla Szadik török szerzetes sírja a velencei temetőben látható. Sírköve szép félhold megoldású.


Római katolikus templom

Hild József tervei alapján épült. Kisméretű, órapárkányos tornya van. Főoltára Vincenz Fischer alkotása. Témája Szent István felajánlja a koronát Máriának.

A kápolna 1647-ben épült. Értékes kelyhei 1647-ből, tányérjai 1617-ből származnak. Padlójában látható Meszlényi Pál sírköve 1759-ből.

 

Agárd

 

Termálfürdő

Az Agárdi Gyógy-és Termálfürdő Fejér megye legjelentősebb és legkedveltebb fürdője. Az egész évben nyitva tartó fürdő egy nyitott és négy fedett termálvizes medencéjében főként a mozgásszervi és nőgyógyászati betegek gyógyulhatnak. Az 1000 méter mélyről érkező gyógyhatású termálvíz ásványi anyagokban igen gazdag (alkáli karbonát, klorid, szulfát, kalcium, fluor), ennek köszönhetően a kopásos panaszokat, az idült gyulladásos betegségeket is enyhíti és a balestek utáni kezelésekre egyaránt alkalmas.

 



A gyógyszolgáltatások mellett számos kiegészítő wellness szolgáltatást vehetnek igénybe a vendégek: (szauna, szolárium, fitness, sóterápia, fodrászat, kozmetika).

Cím: 2484 Agárd, Határ út
Tel.: 22/579-230
E-mail: agvart@tourinform.hu

Nyitva tartás: hétfő-szombat 8-22 óra
vasárnap: 8-20 óra

Belépőjegy: 1000 Ft (4 órás napijegy)
Nyugdíjas: 600 Ft
Gyermek: 500 F
t

 

Gárdonyi Géza szülőháza

1963. augusztus 3-án nyílt meg az író születésének 100. évfordulóján a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum. Az író életének csak első két hónapját töltötte ebben a házban, a kiállítás, mai formáját 1988-ban, Gárdonyi születésének 125. évfordulójának alkalmából nyerte el.

A nagyszobában találjuk többek között Gárdonyi életének fontosabb dokumentumait, leveleit. A kisebbik szobában alkotásai kaptak helyet, regények versek, elbeszélések drámák, úgy mint: Hosszúhajú veszedelem, a Szunyoghy miatyánkja lapjai és a Gárdonyi olvasókönyv-tervezete.

Tel.:22/370-267

 

Dinnyés

 

Chernel István Madárvárta

A Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület Dinnyés határában helyezkedik el. Itt található a Chernel István Madárvárta, ahol ritkuló madárfajokat figyelhetnek meg az ide látogatók. Fészkel itt többek között a kócsag, a nyári lúd, és a dankasirály is.

Nyitva: júniustól augusztus végéig: szombat, vasárnap. du.15-18-ig. (Kizárólag diákcsoportok 2-3 héttel korábbi egyeztetése céljából felhasználható telefon:

Tel. :1/213-8357,

 

Nagykarácsony

 

Karácsonyi rendezvények (Mikulás-ház, Szeretet Posta)

Nagykarácsonyban hozták létre a "szeretet postaállomását". Ennek lényege, hogy az adventi időben feladott üdvözlőlapokat csekély díj ellenében Nagykarácsonyon keresztül kézbesíti a posta. A lapokat különleges bélyegzővel látják el.

 

Dunaújváros

 

Intercisa Múzeum

A bronzkortól napjainkig gyűjtött helytörténeti emlékek láthatóak ebben a múzeumban, ahol több mint 750 ezer, elsősorban a Dunai Vasmű és a város építésekor előkerült tárgyi emlékeket őriznek. Ezek egy része, az ún. koszideri kincsek a bronzkorból valóak, de feltártak római kori és Árpád-kori telepet és temetőt is. Az edény-, ékszer- és eszközleletek, valamint a gazdag néprajzi anyag között a legnagyobb hangsúlyt a római város, Intercisa kapta. A kiállítás bemutatja a település történetét meghatározó, úgynevezett hőskort is, amely 1950-től kezdődött. A múzeumban őrzik Pekári István Magyarország népművészete című gobelinjét.

Cím: Városháza tér 4.

Tel.: 25/411-315, 408-970

Nyitva:

  • június 15-ig, illetve szeptember 1-től
    • páratlan héten: kedd-péntek 14-18 óráig
    • páros héten: kedd-péntek 10-14 óráig, szombat-vasárnap: 14-18 óráig
  • június 16-augusztus 31-ig hétfő kivételével, naponta 14-18 óráig

 

Rácalmás

 

Jankovich-kúria

1756-ban épült, késő barokk stílusban. Jelenleg irodaház.


Modrovich-kúria

1840 körül épült klasszicista stílusban. Különös értékei a klasszicista kályhák. Az épület ma lakóház.


Helytörténeti kiállítás

A kiállításon a falu múltjával ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

A kiállítás a könyvtárban kapott helyet.

Cím: Szigetfő u. 15.

Tel.:25/440-456

Előzetes bejelentkezés alapján látogatható.


Gyártörténeti Skanzen

A kiállított, egykori gépmatuzsálemek egy letűnt világ szimbólumaként kínálnak érdekes látnivalót.

A Gyártörténeti Skanzen bekerítetlen, szabadon látogatható, szabadtéri látványosság.

 

Adony

 

Barokk római katolikus templom

1772-1776 között alakították át barokk stílusúvá. Főoltárán Mária és Erzsébet találkozását ábrázoló olajkép látható. Felszerelési tárgyai közül 1733-ból származó ereklyetartó és a XVIII. század második feléből származó aranyozott pacifikálék a legrégibbek.

 

Adonytól 5-6 km-re érhetők el a régió legnagyobb horgászvizei a Líviai (Cikolai) halastavak. Itt ponty, csuka, harcsa, süllő és amur fogható. A tórendszert Fejér megye védett értékei között tartjuk számon. A védetté nyilvánítás a gazdag madárvilág érdekében történt. 56 fészkelő és 31 vonuló madárfajt figyeltek itt meg.


Xavéri Szent Ferenc szobor

1743-ban állították az 1738-as pestisjárvány emlékére

 

Szabadbattyán

 

Középkori lakótorony- Kula

A XVI. század közepén épült. A tornyot árok és palánkfal vette körül. A gátat és a hidat maga a lakosság tartotta karban, ennek fejében a hidakon szekereikkel és marháikkal minden vámfizetés nélkül közlekedhettek.

Tel.:22/315-583


Cifrakert

42 hatalmas, különleges platánjával, magas kőriseivel, fehér nyárfáival, zöld juharfáival, nagylevelű hársaival igazi botanikai különlegességnek számítanak. A kertet az 1870-es években Batthyány gróf telepíthette az ősi családi kastély köré. A kastély sorsa azonban mára az enyészeté lett. Az ősplatánoshoz 2000 augusztusában fahidat építettek.

 

Tác-Gorsium

 

Római város

(Régészeti Park- antiquarium, leletekből álló kiállítás és a lapidárium)

Gorsium-Herculia római kori város Budapest és a Balaton között, Székesfehérvár határában, az M7-es autópályától 5 km-re található. Az I. század közepétől római kori katonai erődítés ellenőrizte az akkori útcsomópont és a Sárvíz átkelőhelyét. A II. század elején a katonai tábor helyén város épült, mely Alsó-Pannónia tartománygyűléseinek és császárkultuszának központja lett.

Az 1958 óta folyó ásatások városfalakat és kapukat, oszlopsorral díszített utcákat, a tartománygyűlés csarnokait és szentélyeit, fórumot, templomokat és középületeket tártak fel.

 

A város 260-ban egy barbár támadás során elpusztult, helyén 290 körül új város jött létre Herculia néven. Ebből az időszakból egy nagy palota, üzletsor, két ókeresztény bazilika, közfürdő, a városfalakon kívül temető maradt meg. A legkésőbbi épület a középkori Föveny falu kis temploma. A romokat kiterjedt, mediterrán hangulatú park veszi körül, kihelyezett római kőemlékekkel, sírkövekkel, a legszebb leleteket bemutató állandó kiállítással és 1200 főt befogadó, görög-római jellegű színháztérrel, ahol évente, a tavaszi szezonnyitáskor - az antik Floralia ünnepén, április 28. és május 3. között - ünnepi játékokra kerül sor.

 

 

Gorsium-Herculia ma a legnagyobb régészeti park a Kárpát-medencében. A további ásatások - a település a hozzátartozó külső negyedekkel, temetőkkel, beépítetlen közterületen fekszik - az egész város feltárásával és bemutatásával egy magyarországi Pompejit fognak a látogatók elé tárni.

Programok: Floralia, április - május .

Ludi Romani, Gorsium játékok, augusztus-szeptember

Állandó kiállítás nyitva: március 31-ig és október 27-től hétfő kivételével naponta 10-16 óráig,

április 1-október 26-ig, hétfő kivételével naponta 10-18 óráig

A romterület nyitva:: március 31-ig és október 27-től naponta 10-16 óráig,

április 1-október 26-ig, naponta 8-18 óráig

 

Látványtár - Varga Zoltán magángyűjteménye

Régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékek, köztük mintegy 2000 db-os szódásüveg, tégla- és pipagyűjtemény.

Előzetes bejelentkezés alapján megtekinthető.

Cím: Gábor Áron köz 1.

Tel.:30/243-3306

 

Szabadbattyán

 

Középkori lakótorony - Kula

A XVI. század közepén épült. A tornyot árok és palánkfal vette körül. A gátat és a hidat maga a lakosság tartotta karban, ennek fejében a hidakon szekereikkel és marháikkal minden vámfizetés nélkül közlekedhettek.

Tel.: 315-583

Cifrakert

42 hatalmas, különleges platánjával, magas kőriseivel, fehér nyárfáival, zöld juharfáival, nagylevelű hársaival igazi botanikai különlegességnek számítanak. A kertet az 1870-es években Batthyány gróf telepíthette az ősi családi kastély köré. A kastély sorsa azonban mára az enyészeté lett. Az ősplatánoshoz 2000 augusztusában fahidat építettek.

 

Lepsény

 

Nádasdy-kúria

1770-ben épült, jelenleg felújítás alatt áll. 1848-ban ebben az épületben volt Jellasics főhadiszállása. Az újjáépítői oktatási célra tervezik majd használni.


Helytörténeti Múzeum

1991-ben hozták létre. Anyagát az őskort, a népvándorlás korát és a legújabb kort idéző tárgyak, írásos dokumentumok és gazdag néprajzi gyűjtemény alkotja.

Cím: Vasút u. 11.

Tel.:22/585-000

Látogatható bejelentkezés alapján.

 

Enying

 

Római katolikus templom

A templomot Batthyány Fülöp építtette 1838-1840 között. A klasszicista templom homlokzatán hat dór oszlop és timpanon áll. Szentélye latin kereszt alaprajzú, félköríves.

 

Cece

 

Tájmúzeum

A tájház gazdagon tárja a látogató elé a földműveléssel és állattartással kapcsolatos eszközöket, szerszámokat. A parasztszoba a XIX. század utolsó évtizedeinek népi életmódját varázsolja elénk. A házban külön szobát rendeztek be a hosszabb ideig Cecén élt Madarász családnak. A család férfitagjai közül Józsefre és Lászlóra, mint közéleti személyiségekre és az 1848-as szabadságharc jeles alakjaira emlékezhetünk.

Látogatható: előzetes bejelentkezés alapján. Gondnok: Asbóth Lajos

Tel.: 20/9450-981

 
Vajta
 

Hévízfürdő

Vajta különleges értéke a vonzó környezetben fekvő, ásványi anyagokban gazdag hévízfürdő. A hajdúszoboszlói és sárvári vízhez hasonlítható termálvíz sótartalma literenként 1,8 gramm. A gyógykezelés ivókúrával is kiegészíthető. Legújabban feltárt kútja 67, 5 ºC-os hévízet ad, mely a hazánkban található valamennyi termálvíznél nagyobb arányban tartalmaz jodidot és fluoridot, sótartalma pedig literenként eléri a 18 ezer milligrammot. A fürdőtelepet hatalmas park veszi körül üdülőházakkal, sportpályákkal. Az üdülőtelepen nyaranta gyermeküdületés folyik.

Cím: 7041 Vajta, Kossuth L. u. 63.

Telefon:25/229-010

Nyitva: május 1-október 31-ig: 9-19 -ig

 

Füle

 

Sárréti Tájház

A XIX. század első felében épült, kosáríves árkádsorú, tornácos lakóház a népi építészet remeke. (Ez az építési mód inkább a Bakony-Balaton-felvidéken terjedt el.) Az épület utca felöli, korábbi és a XIX. század vége felé épült hátsó része egyaránt szobából, konyhából, kamrából, istállóból állt. A berendezési tárgyak nagyobbik része a ház utolsó tulajdonosáé volt. Ezt kiegészítették a Fülén és a Fejér megyei Sárrét községeiben gyűjtött tárgyakkal. Látható itt egy Kovács János 1832 felíratú, Polgárdiból való faragott sarokpad, és a Soponyáról idekerült XIX. századi bögreszemes, zöldmázas, csákvári cserépkályha.

Az épület hátsó részében Szőttesek és hímzések Fejér megyében címmel láthatunk kiállítást, melynek anyagát szőttesek, a kenderfeldolgozás eszközei, a takácsok céhemlékei, valamint a XVIII-XIX. századi hímzések alkotják. A szőttesek közül egy lajoskomáromi takács remekmunkája érdemel figyelmet. A kiállított hímzések közül a legrégebbi darab az 1735-ben készült bicskei úrasztalterítő.

Cím: 8157 Füle, Széchenyi út 107.

Tel.:22/315-583 (Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága)

Nyitva: május 1 - október 26-ig: hétfő kivételével naponta 10-14 óráig

 



Google