Kiemelt hirdetéseink
Kastélyok
 
  
FEJÉR MEGYE KASTÉLYAI
 
 
KASTÉLYTÚRÁK FEJÉR MEGYÉBEN
 
 
SZÉKESFEHÉRVÁR
BORY-VÁR
 
 
A székesfehérvári Bory-vár Bory Jenő építész és szobrászművész alkotása. 1923-ban kezdte el építeni, és 1959. szeptember 19-ig, haláláig építette. A várat Bory Jenő egymaga építette, saját tervei alapján. Érdekesség, hogy a vár alapanyaga beton, amely anyag alkalmazásában úttörő volt. A művész a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán oktatott, de jelentős szerepet töltött be, mint képzőművész is.
 
 
 
Látogatható:

A hét minden napján
9:00 - 17:00-ig
Novemberben 16:00-ig

 

A képtár szombaton és vasárnap,

10:00 - 12:00-ig
15:00 - 17:00-ig
tekinthető meg!


minden nap 9-17 óráig, kora tavasztól késő őszig, előzetes bejelentés alapján télen is.

Cím: Máriavölgyi u. 54., Tel.:22/305-570
 

 
 
SZÉKESFEHÉRVÁR-CSALAPUSZTA
KÉGL-KASTÉLY
 

Fejér megye leglátványosabb kastélya a közigazgatásilag Székesfehérvárhoz tartozó Csalapusztán áll. Építtetője, Kégl György Hauszmann Alajost bízta meg a tervek elkészítésével.
 
A csalai kastély 1873-ban készült el, eklektikus-döntően neoreneszánsz elemeket tartalmazó-stílusban.
Az államosítás után hosszú ideig mezőgazdasági célra használták az épületet. A jelenleg romos állapotú kastély magántulajdon. Egykori parkjának maradványai még láthatók az épület körül. A kastély nem látogatható, kívülről megtekinthető.
 
Csalapusztán a kastély körüli épületekben agrártörténeti szakgyűjtemény található, melyet a Mezőgazdasági Emlékeket Védők Fejér Megyei Egyesülete üzemeltet.
 
Előzetes bejelentkezés alapján látogatható: 8003 Pf. 70.

Cím: Székesfehérvár-Csalapuszta
 

 
LOVASBERÉNY
CZIRÁKY-KASTÉLY


Gróf Cziráky József 1730 januárjában vásárolta meg Lovasberényt. Cziráky György a már itt álló szerény méretű kúriát kibővítette, átépítette. Cziráky György 1775-ben bekövetkezett halálát követően, birtokai fivérére szálltak. Cziráky László további bővítéseket végzett az épületen, ekkor alakították ki az U - alaprajzú épület barokk díszudvarát.
 
A kastély mai képének kialakítása Cziráky Antal Mózes nevéhez fűződik. A munkálatok 1804-ben indultak, az átépítés terveit minden bizonnyal Rieder Jakab székesfehérvári építőmester készítette. Ekkor készült el a kastély körüli nagy kiterjedésű angol tájképi park is, melyben bonyolult alaprajzú mesterséges tavat alakítottak ki kis vízeséssel, szigettel. A parkban pálmaházat, vadászlakot, a patakon kőhidat, a tó partján romantikus halászkunyhót építettek.
A kastélyt Cziráky Antal Mózestől fia, János örökölte, aki Ybl Miklóst bízta meg a rezidencia renoválásával és átalakításával, melyek főleg az épület belsejét érintették.

Az államosítás után megindult a kastély és a park leromlása.
A növényállomány nagy részét kivágták, a park berendezéseit széthordták.
Jelenleg állami tulajdonban van.

Programok: nyaranta művészeti kiállítások, zenei rendezvények.

Állandó kiállítás: a kastély és Lovasberény története

Látogatható: hétfő kivételével júniustól szeptemberig 10-18 óráig, előzetes bejelentkezés esetén az év bármely szakában helyi idegenvezetővel

Műemlék Állami Gondnoksága, Tel.: 1- 202-6288

Cím:
Vörösmarty utca
 

 
CSÁKVÁR
ESTERHÁZY-KASTÉLY


1769-ben már állt Csákváron egy urasági ház, melyet Esterházy János, Bereg vármegye későbbi főispánja kezdett el kiépíttetni 1778-ban, egy évvel a településre költözése után. Az új kastély terveit a grófi család uradalmi építésze, Fellner Jakab készítette, aki több templomot, kastélyt és gazdasági épületet tervezett ez Esterházyak számára.
 
Az 1804 és 1806 közötti átépítések során a bal oldali szárnyhoz pavilont kapcsoltak, a főhomlokzatot pedig partikusszal díszítették. Ez utóbbi az 1808-as földrengés következtében összedőlt és újjá kellett építeni.

A kastély ma látható klasszicista átépítése a francia származású Charles Moreau műve. A munkálatok 1816 végén indultak meg és 1823-ig tartottak.

A kastély 1944-ben súlyosan megrongálódott. Az 1958-59-ben befejezett helyreállítást követően előbb tüdőszanatórium, majd a Fejér Megyei Szent György Kórház Csákvári Kirendeltsége került itt elhelyezésre.
 
Az állami tulajdonú épület a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében, a megyei önkormányzat ingyenes használatában működik.

A régi fényétől megfosztott angolpark jelenlegi legfőbb látnivalói a Szentháromság-szobor, a műbarlang és a napóra.
A kastély belsejében megtekinthető a volt földszinti díszterem, a volt könyvtár és a volt kápolna.


Látogatható:
hétfőtől péntekig 8-16 óráig, előzetes bejelentkezés alapján csak helyi idegenvezetővel. A park látogatható minden nap 7-22 óráig.

Telefon:22/255-238 (kastély), 1/311-0485 (KVI Műemlék Osztály)

Cím:
Kastélypark 1.
 

 
BICSKE
BATTHYÁNY-KASTÉLY

Battyhány család bicskei kastélyát Battyhány Lajos gróf, Magyarország utolsó nemzeti nádora építette 1754-55-ben. Később Battyhány Tivadar örökölte az épületet, ő alakítatta át 1796 és 1799 között-későbarokk és koraklasszicista-a mai formájában U-alakú, kétemeletes, 64 helyiségből álló kastélyt. A Bicskén ekkor létesült park az ország egyik legelső angolparkja volt.
 
A XIX. század második felében Brachfeld Jenő, majd Wolfinger Adolf lett az uradalom tulajdonosa. 1897-ben Rosenfeld Henrik örökölte a kastélyt. 1912-ben Károlyi Zsuzsanna grófnő szerezte meg az uradalmat, aki gróf Batthyány Gyula festőművészhez ment feleségül. Így az épület újra Batthyány-kastély lett.
1928-ban a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium vásárolta meg a kastélyt, majd ingyenes használatra átadta a székesfővárosnak. Budapest városa anya-és csecsemővédelmi intézetet hozott létre az épületben.
 
Jelenleg a Magyar Állam tulajdona, a Fővárosi Önkormányzat ingyenesen használja, a Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon működik a kastélyban.

Kívülről megtekinthető.

Teefon: 1/311-0485 (KVI Műemlék Osztály), 22/350-170 (kastély)

Cím: Kossuth u. 42.
 

 
ALCSÚTDOBOZ
HABSBURG-KASTÉLY MARADVÁNYAI


Alcsút 1819-ben került Habsburg József nádor tulajdonába. A nádor 1819 és 1827 között építtette fel kastélyát a településen, mely az ország egyik legimpozánsabb klasszicista kastélyának számított. Terveit a korszak kiváló építésze, Pollack Mihály készítette. A kastély a II. világháborúig, pusztulásáig, a Habsburg család tulajdonát képezte.
 
Az egykori emeletes, nagy kiterjedésű, hátranyúló szárnyakkal rendelkező épületnek ma már csak a partikusza és csekély homlokzati része áll. A kastély alaprajzát most növényfal jelzi. Az épület egykori északi szárnyához épített, istállóból kialakított kápolna ma is áll, ezt 1880-ban, Storno Ferenc tervei alapján, neoromán stílusban alakították ki. Jelenleg állandó történeti kiállítás látható a belső díszeitől megfosztott épületben.
 
A kastély hatalmas, arborétum jellegű angolparkját 1825-ben József nádor kezdte el telepíteni. Hatalmas pálmaházát Ybl Miklós tervei alapján építették fel, melynek mára csak maradványai láthatók. Épségben megmaradtak a régi angolpark építményei, a babaház, a gloriette és a medveház. A nagy tavon fahíd ível át. Az arborétum télvégi látványossága, régi növénykülönlegességei mellett, a különböző fajtájú hóvirágok sokasága.
Nyitva: márciusban, októberben és novemberben szombat, vasár-és ünnepnapokon 10-17 óráig, áprilisban hétfő és kedd kivételével minden nap 10-17 óráig, május 1-től szeptember 30-ig 10-18 óráig.

Telefon: 22/ 353-219

Cím: Alcsúti utca
 

 
VÁL
ÜRMÉNYI-KASTÉLY


Az Ürményi család - amely száz éven keresztül igen fontos szerepet játszott Vál település életében - 1774-ben vásárolta meg a birtokot.
Ürményi József, a birtok első gazdája az egyik legfényesebb karriert futotta be Mária Terézia uralkodása alatt. Ürményi 1806-ban országbíró, és az országgyűlés felső táblájának elnöke lett.
Az Ürményiek tudatosan fejlesztették a települést, Válnak mezővárosi rangot és vásártartási jogot szereztek. A család építkezései, az egy tengelyre felfűzött kastély, az új római katolikus templom és az új családi mauzóleum által városias külsőt kapott a település.
 
Az emeletes, U - alakú, copf stílusjegyeket hordozó kastélyt 1780-90 között építették fel az Ürményiek, felhasználva a jezsuita rend - még az 1700 előtti időkből származó - földszintes kúriájának falait. A terveket valószínűleg Kasselik Fidél készítette. aki az Ürményiek pesti palotáját is tervezte.

1878-ban a család arra kényszerült, hogy váli birtokát és kastélyát eladja, melyet Dréher Antal vásárolt meg.
 
Az államosítás után mezőgazdasági szakiskola, majd könyvtár és a község nagy költőjére emlékező Vajda János Emlékmúzeum került elhelyezésre az épületben.
Jelenleg a kastély a helyi önkormányzat tulajdona, üresen áll.

A kastély csak kívülről tekinthető meg.

Telefon: 22/ 243-274 (Polgármesteri Hivatal)

Cím:
Vajda János u.1.
 

 
ISZKASZENTGYÖRGY
AMADÉ-BAJZÁTH-PAPPENHEIM-KASTÉLY


Iszkaszentgyörgy település a XVII. században került az Amadé család tulajdonába. A mai épület felépítése hat különböző periódushoz köthető. Magját a XVIII. század első harmadában Amadé Antal, a keleti mellékszárnyat és a kaput pedig Amadé Tádé építtette 1764-ben. A XVIII. század végén, a XIX. század elején készült el a főszárny udvari előcsarnoka és valószínűleg a főlépcsőház mellvédje. A Bajzáth család 1800-ban vásárolta meg a kastélyt és az uradalmat, ezért valószínű, hogy ez utóbbi építkezés már az ő nevükhöz fűződik.
 
Az 1820-as évek körül Bajzáth György a főszárny két végét bővítette oldalirányban, klasszicista stílusban. 1840 körül a park felöli homlokzat nyílásai új kőkeretet, kaptak, melyek terveit valószínűleg Langmasy Mihály építőmester készítette. 1870-ben a Pappenheim grófok vásárolták meg az épületet, melyen Pappenheim Szigfrid 1904 és 1909 között komoly bővítést végeztetett Gabriel Seidl müncheni építészprofesszor tervei szerint. Ekkor épültek fel a nyugati szárnyak neobarokk stílusban.
 
A kastély parkjának teraszos kialakítása egyedülálló volt Fejér megyében. A Schusstig főkertész által a XX. század elején tervezett kert számtalan növénykülönlegességet is tartalmazott.
1945 után a község különböző közösségi intézményei kerültek az épületbe, a tanácsháza, az iskola, az óvoda és a gyógyszertár.
Ma az állami tulajdonú kastély egyik részében ingyenes használattal a helyi művelődési és az általános iskola működik, másik része üresen áll. Hasznosítása folyamatban.

A kastély csak kívülről tekinthető meg.

Telefon: 1 /311-0485 (KVI Műemlék Osztály)

Cím:
Kastély
 

 
FEHÉRVÁRCSURGÓ
KÁROLYI-KASTÉLY


Csurgót, a gróf Károlyi család 1836-tól bérelte a báró Perényiektől, majd 1853-ban vásárlás útján végleg a Károlyiak birtokába került az uradalom.
A mai kastély helyén már 1786 előtt felépített a korábbi tulajdonos, Perényi Ignác báró egy barokk kastélyt, melyet a Károlyiak megbízásából Heinrich Koch bécsi építész alakított át. Az addig L-alakú épület akkor kapta mai U-alakú formáját. A kastély főépülete egyemeletes lett, a díszudvart közrefogó mellékszárnyak földszintesek, a szárnyvégekre emeletes pavilonok kerültek.
Az átalakítások 1844 és1854 között zajlottak, a munkálatokat Ybl Miklós felügyelte.
A kastélyt 1877-ben Károlyi Viktor örökölte, majd 1888-ban Károlyi Gyulának, a Magyar Vöröskereszt Egylet szervezőjének és első elnökének tulajdonába került. Utána Károlyi József Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánja, országgyűlési képviselője következett a tulajdonosok sorában. A kastély 1910 körüli átépítése és korszerűsítése is az ő nevéhez fűződik. A félkörívesen kiemelkedő könyvtárterem ekkor került az udvari homlokzat rizalitjára.
Az uradalom utolsó birtokosa Károlyi István volt, a II. világháború alatt a budapesti Madách Színház alapító-tulajdonosa.
 
1945-ben a kastélyt államosították, az ötvenes évek közepétől a hetvenes évekig gyermekotthon működött falai között. Ekkorra karbantartás hiányában életveszélyessé vált az épület. Az állami tulajdonú épületet a Műemlékek Állami Gondnoksága folyamatosan újította fel.
Napjainkban a Károlyi József Alapítvány az Európai Kulturális Találkozók Központjának első magyarországi tagjaként a műemlék együttes teljes rekonstrukcióján és méltó hasznosításán munkálkodik.

Programok:
- Gyertyafényes tárogató-koncert a kastély díszudvarán.
- Gyertyafényes lant-hangverseny a kastély kápolnájában.

A helyreállított kápolna, a Fejtő Ferenc Könyvtár valamint az időszakos kiállítások látogathatóak egész évben 9-12 óráig, és 13-17 óráig, júniustól szeptemberig 19 óráig. Csoportok fogadása, valamint "örökségi napok" megszervezése iskolások számára időpont-egyeztetés után.
Telefon: 22/ 578-080

Cím: Petőfi u.2.
 


BODAJK
HOCHBURG-MISKE-KASTÉLY (ÚN. LAMBERG-KASTÉLY)


A török megszállás alól felszabadult Bodajk falut I. Lipót király 1691-ben báró Hochburg (Haas) Jánosnak adományozta. Hochburg hatalmas vagyonát főhadiszállítóként szerezte a török elleni felszabadító harcok idején.
A mai kastély helyén egykor egy kisebb kúria állt, melyet minden bizonnyal Hochburg Domonkos báró építtetett. Később a gróf Berényi, a gróf Zichy, a báró Luzsénszky, végül a gróf Bethlen család kezén volt a birtok és a kastély.
Báró Miske József 1837-ben vette bérbe az uradalmat. A mai kastélyt nem sokkal a bérbevétel után ő kezdte el építtetni, a munkálatok 1839-re fejeződtek be.
A Miske örökösök 1900-ban Megyeri Krausz Lajosnak adták el az uradalmat a kastéllyal együtt, melyet Krausz már 1904-ben továbbadott Grünfeld Pál vállalkozónak.
 
A II. világháború során a kastély megsérült. Helyreállítása 1964-ben fejeződött be, ezután a Fejér Megyei Idegenforgalmi Hivatal Gajavölgye Turistaszállója működött az épületben az 1990-es évek elejéig.
A bodajki önkormányzat tulajdonában lévő kastély jelenleg üresen áll.
A kastélyt gyönyörű, 6 hektáros, szépen gondozott őspark övezi, faritkaságokkal.

A park látogatható.

Érdeklődni: 22/ 410-001 (Polgármesteri Hivatal)

Cím:
Petőfi u. 93.
 


MÓR
LAMBERG-KASTÉLY


A németországi eredetű gróf Lamberg család tagjai közül 1764-ben Lamberg Ferenc Antalt, 1791-ben pedig Lamberg Fülöp Józsefet honosították Magyarországon. A Hochburg báróktól házasság útján szerzett móri birtokon 1762-ben kezdődtek a kastélyépítési munkálatok, az épület 1766-ban készült el. 1763-ban a földrengés - a Luzsénszky-kastélyhoz hasonlóan - olyannyira megrongálta a készülő rezidenciát, hogy a grófnak egy ideig szüneteltetnie kellett az építkezést.
A kastély parkját 1803-ban két kapucinus szerzetes mester, Frater Guido és Frater Sugerius átalakította. A szivattyús kútház oldalán kis grottát (mesterséges sziklabarlangot) alakítottak ki cseppkőből. A park forrásának vizét vezették bele a grotta vízesésben mely utána kis tavacskába ömlött. Ugyanebben az évben a kertet angolparkká alakították át.
 
A kastély belső tereit eredetileg igen gazdag festéssel díszítették. A feltárt töredékek szerint kvalitásos rokokó festő készítette őket. 1945 után Könyvtárat helyeztek el benne, majd egy állandó szőlészeti és borászati kiállítást.
Időszaki művészeti kiállítások is megtekinthetőek a kastélyban, melyek idején nyitva szombaton is.
A kastély és a kiállítás nyitva hétköznap 8-21 óráig.
 
Telefon: 22/ 407-255

Cím: Szent István tér 5.
 


LÁNCOS KASTÉLY
 

Mór főterén található a Luzsénszky-kastély (Láncos-kastély). A kastélyban 1990 előtt a városi tanács működött, jelenleg Mór város polgármesteri hivatalának ad otthont.
Csak kívülről tekinthető meg.

Cím: Szent István tér 6.
 


NÁDASDLADÁNY
NÁDASDY-KASTÉLY


A Schmidegg grófok 1736-ban szerezték meg a ladányi birtokot, melyen azután kisebb kastélyt építettek. A gróf Nádasdy család 1851-ben vásárolta meg tőlük az uradalmat, a kastélyt 1873-76-ban Nádasdy Ferenc építtette át eklektikus (neogótikus) stílusban. A kastély tornyos, pártázatos, kőcsipkés képe az angol Tudor-kori kastélyokra emlékeztet. Főszárnya emeletes, mellékszárnya földszintes kiképzést kapott.
 
A terveket Linzbauer István budapesti építész készítette, a kivitelezést Hübner Nándor székesfehérvári építész vezette. A kastély belsejét rendkívüli igényességgel alakították ki, az ősök csarnokának, a könyvtárnak és a kápolnának a kiképzése Hauszmann Alajos műve, melyek 1880 és 1885 között készültek el.
Az ősök csarnokát márvány kandalló, kovácsoltvas csillárok és kandelláberek díszítették. A csarnok elnevezés arra utal, hogy a Nádasy-ősök portréi függtek a teremben. A képek ma a Magyar Nemzeti Galéria Történelmi Képcsarnokában láthatók, a kastélyban a pontos másolatok találhatók.
 
A kastélyparkot Kálmán János kertész irányításával alakították ki 1875 és 94 között. A II. világháború után területének nagysága jelentősen lecsökkent. Közepén kis tó terül el, szigettel.
Az épület és a kert rekonstrukciója megkezdődött, a felújítás után kulturális központ működik majd az épületben.

Az állami tulajdonú kastély a Műemlékek Állami Gondnokságának kezelésében, - a Nádasdy Alapítvány közreműködésével - felújítás alatt áll, de látogatható a hét minden napján 10.00 órától sötétedésig.

Programok: Szabadtéri operaelőadások

Tel.: 22/590-015
Cím: Kastélypark 1.
 



SOPONYA
ZICHY-KASTÉLY


A Fejér vármegyében tekintélyes nagyságú birtokokkal rendelkező Zichy grófok egyik legszebb, legtekintélyesebb méretű rezidenciája volt a soponya-nagylángi kastély. A mai épület magját 1751 és 57 között építették barokk stílusban, mely akkor egy földszintes, L-alakú kúria volt.
 
A következő építkezés 1772-73-ban történt, ekkor nyerte el mai, U-alakú alaprajzát. A XIX. század elején gróf Zichy István a kor egyik legtehetségesebb építészével, Pollack Mihállyal készíttette el a kastély klasszicista átépítésének, kibővítésének terveit. Az építkezés valószínűleg 1807-ben fejeződött be. Az évszámot megörökítő címert a főhomlokzat oromzatáról 1945 után leverték.
 
A II. világháború alatt a kastélyt kifosztották, majd hosszú ideig üresen állt. 1959-ben gyermekotthon és iskola céljára alakították át az épületet. A kastélyban ezután hosszú ideig a Soponyai Gyermekváros működött. Felújítása 1984 és1989 között zajlott le. Az épület jelenleg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében van, hasznosítására jelentkezőket várnak.

A kastély francia stílusú parkját a XVIII. században hozták létre. A XIX. század első negyedében - korstílusnak megfelelően - a kertet angolparkká alakították át, és egy S - alakú tavat létesítettek benne.

Telefon: 1/311-0485 (KVI Műemlék Osztály)

Cím: Dózsa György út
 

 
DÉG
FESTETICS-KASTÉLY

 
A Festetics grófok egykori dégi rezidenciája Magyarország egyik legszebb klasszicista kastélya. Terveit Pollack Mihály, a Nemzeti Múzeum építésze készítette.

Az építkezések valószínűleg 1815 és 1819 között zajlottak. Az épület alaprajzi elrendezésének legfontosabb jellegzetessége az ovális alaprajzú díszterem, melyet ritka megoldásként a jobboldali rizalit mögött alakítottak ki. A furcsa elrendezés valószínűleg Festetics Antal kívánsága volt, aki a szabadkőműves mozgalom lelkes híveként itt tartotta a titkos összejöveteleket.

A park kiépítése az 1820-30-as években történhetett, a kornak megfelelő angol tájképi stílusban, tóval és szigettel, a szigeten kis házzal, az ún. Holland-házzal, melyhez fahídon keresztül lehetett eljutni. A kis épületben jelenleg a Mezőgazdasági Múzeum kihelyezett kiállítása látható.

A kastély utolsó tulajdonosa Festetics Sándor gróf volt. Az államosítás után a Földművelési Minisztérium üdülője lett, majd 1949-től 1954-ig a polgárháború miatt hazájukat elhagyni kényszerült görög gyermekek otthonaként működött. Azután nevelőotthon költözött az állami tulajdonú kastély falai közé, mely 1995-ig működött itt. A ma is állami tulajdonú épület jelenleg üresen áll, hasznosítása folyamatban van.
 
 

Látnivalók:
- ún. dégi óriásgrafika a parkban
- Holland-ház

A kastélypark megtekinthető április közepétől a téliesítésig.

Telefon: 22 /237-482 (Polgármesteri Hivatal)

1 /202-6288 Műemlékek Állami Gondnoksága

Cím: Hunyadi u. 11.
 

 
 
VAJTA
ZICHY-KASTÉLY
 


A Zichy grófok 1650-ben szerezték meg a vajtai uradalmat, ahol - a család egy kisebb méretű, korábban épült kúriája - után 1923-ban Zichy Aladár új kastélyt építtetett.
 
Az épület főhomlokzata előtt franciakert húzódik, a park többi része angol tájképi kert. A park egykori épületei, a tiroli ház, a gépház és a törökfürdő ma is állnak.
A kastély belsejében említésre méltó a középtengelyben elhelyezett, kör alakú, fülkékkel bővített díszterem, mely felett kupola húzódik. Mennyezete kazettás kiképzésű, parkettája intarziás berakású. A jobb szárny végében egykor kör alaprajzú, fülkés kápolna állt.
 
1944-ben a Vöröskereszt kórháza működött a kastélyban, melyet a front idején kifosztottak.
1945 után rövid ideig traktoroslány-képző iskolát helyeztek el benne, majd az Athaneneum, és 1948-tól a SZOT üdülője lett. Hosszú ideig gyermeküdülő, később gyermekszanatórium működött benne.

A kastély jelenleg magántulajdon, felújítás alatt áll, csak kívülről tekinthető meg.

Cím: Petőfi utca
 



SEREGÉLYES
ZICHY-HADIK-KASTÉLY
 


Seregélyes települést II. Ferdinánd király 1650-ben adományozta Zichy Istvánnak. A klasszicista stílusú épület 1822-ben készült el. Az U-alakú épület középső szárnya emeletes, a hátsó szárnyak földszintesek.
A homlokzatok tervezője vagy maga Pollack Mihály, vagy Pollack követője lehetett. A díszterem, az ún.Római Terem falképeit Pich Ferenc fehérvári mester készítette. A falakon a római korból választott téma, áldozatbemutatás és harci jelenetek láthatók. A belső helyiségek közül említést érdemel még a fogadócsarnok és az ún. császári hálószoba.
 
A Hadik család tulajdonába Zichy Alexandra grófnő kezével került az épület, aki gróf Hadik János felesége volt.
A kastélyt a II. világháborúban 1944-ben súlyos bombatalálat érte, mely a jobb oldali földszintes szárnyat szinte teljesen lerombolta. Ezután hosszú ideig üresen állt az épület, állapota teljesen leromlott. Végül az 1980-as évek kastélyprogramjának keretében a Taurus Gumiipari Vállalat újította fel. A helyreállítás után szállodát és oktatási központot helyeztek el benne.
 
A kastély 22 hektáros parkja viszonylag jó állapotban maradt fenn, így az épülettel együtt a kertet is sikerült helyreállítani. Tipikus angolpark, kis tóval, benne szigettel, melyre fahíd vezet át.

A kastélyban jelenleg háromcsillagos kastélyszálló működik.

Telefon: 22/447- 030, 22/ 447- 033

Cím: Kastély u. 5.
 

 
VELENCE
HAUSZMANN-GSCHWIND-KASTÉLY
 
 
A kastélyt a magyar eklektika egyik legnagyobb mestere, Hauszmann Alajos építtette saját "nyaralójának". Az épület 1923 körül készült el, eklektikus, döntően neobarokk elemeket tartalmazó stílusban.
Az épület belsejének egy része máig megmaradt eredeti állapotában: az előcsarnokban neobarokk kandalló áll, a mennyezetet stukkók borítják. Az emeletre szépen faragott falépcső vezet fel. A díszterem mennyezetét is stukkók díszítik, a sarokban az eredeti majolika kályha áll.
 
A neves építész nem sokáig használta az épületet, 1926. július 31-én meghalt. Örökösei a budafoki gyáriparos Gschwind családnak adták el a kastélyt.
Az épületet 1954-ben államosították, a dohányipari szakszervezeté lett. Az 1960 -as évek óta az ÉDOSZ üdülője.
A kastélyt a megye egyik legszebb kastélyparkja övezi védett hársfákkal és gesztenyefákkal.

Programok: Velencei Nyári Zenés Esték (július-augusztus)

Telefon: 22/ 472-224

Cím: Velence, Ország u. 23.

 

MARTONVÁSÁR
BRUNSZVIK-KASTÉLY


A martonvásári birtokot Brunszvik Antal 1758-tól bérelte, végleges tulajdonába 1770-ben került Moson vármegyei birtokáért cserébe.
A grófi család martonvásári kastélyának felépítése ifjabb Brunszvik Antal nevéhez fűződik. Brunszvik - a Beniczkyek már korábban itt álló kúriájának helyén - 1784-85-ben építtette fel új rezidenciáját barokk stílusban. Ekkor kezdték el az angolpark létrehozását is az épület körül, mely azóta Magyarország egyik legszebb tájképi kertjévé vált.
 
A kastély első átalakítása az 1820-as évek második felére tehető. Ekkor építettek emeletet az addig földszintes épületre, és a homlokzatokat klasszicista stílusúvá formálták át. Brunszvik Ferenc gróf értékes képgyűjteménye számára 1830 körül készült el a különálló képtárépület. A következő átépítés 1870 táján történt, ekkor Brunszvik Géza neogót stílusban alakíttatta át a kastélyt és a képtárat.

A haladó szellemű grófi családnál élénk társadalmi élet folyt, Ludwig van Beethoven több alkalommal járt vendégségben Martonvásáron. Rajta kívül Erkel Ferenc, Mosonyi Mihály és Liszt Ferenc is élvezte a család vendégszeretetét a kastélyban.
A Brunszvik grófok 1893-ban eladták a birtokukat Habsburg József főhercegnek, aki 1897-ben a sörgyáros Dréher családnak adta tovább az uradalmat.
A II. világháborúban a kastély megsérült, majd az államosítás után az agráregyetem tangazdasága költözött ide. Az állami tulajdonú épületben jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete, a Beethoven Emlékmúzeum, valamint a parkban az Óvodamúzeum működik.

Programok:
- Martonvásári nyár
- Beethoven-koncertek

A park minden nap látogatható.
A Beethoven Múzeum látogatható:
kedd-vasárnap: 10-12 és 14-16 óráig
szombat, vasár-és ünnepnapok 10-16 óráig (téli időszámítás), 10-18 óráig (nyári időszámítás)
hétfő: szünnap

Előzetes bejelentkezés esetén a múzeum más időpontban is megtekinthető

Az Óvodamúzeum látogatható:
október 16 - március 15: kedd és péntek: 10-14 óráig, vasárnap: 11-15 óráig
március 16-október 15: kedd, szerda, csütörtök és péntek: 10-14 óráig, szombat-vasárnap: 11-18 óráig
hétfő: szünnap.

Telefon: 22 /569- 500

Cím: Brunszvik u. 2.

 

TORDAS
SAJNOVICS-DRÉHER-KASTÉLY


A mai kastély magját a XVII. század végén, a XVIII. század elején emeltette a Sajnovics család, melynek leghíresebb tagja Sajnovics János jezsuita szerzetes volt, aki csillagászati és nyelvészeti kutatásokat is folytatott.
 
A Sajnovicsok után a báró Palocsay, majd a gróf Batthyány család vásárolta meg az épületet. Végül 1875-ben Dréher Antal, a híres kőbányai sörgyáros birtokába került az uradalom és a kastély.
Az épületet a Dréher család a következő években romantikus stílusban átépítette. A díszterem faburkolatot, a mennyezet kazettás kialakítást kapott. A Dréherek vendégeként György walesi herceg, a későbbi VI. György angol király is járt az épületben.
 
1945 után államosították a kastélyt és úttörőtábort helyeztek el benne. Később a legendás Aranycsapat edzőtáborát, majd 1957-ben szociális otthont alakítottak ki falai között.
Az angolpark fáinak egy részét 1945 után kivágták.

A kastély jelenleg fogyatékos gyermekek otthonaként működik. Csak kívülről tekinthető meg, parkja sem látogatható.

Cím: Sajnovics tér 5.
 



Google