Kiemelt hirdetéseink
Túraajánló
Túraprogramok a Vértesben és a Velencei-tó északi partján

A Vértesben kedvelt kiránduló helyek:

Bodajk, Csákvár, Csókakő, Fehérvárcsurgó, Gánt, Mór.
Bodajk: A Forrásfoglaló kő a hajdani gyógyvízű tóban, vázákkal és festett Bethlen-címerrel az 1790. körüli évekből való. A Kálvária-dombon álló toronytalan kálvária-kápolna 1737-ből való. Bodajkot templomai és a Petőfi utcában található Hochburg-Lamberg-kastély teszi még szebbé.
Hochburg-Lamberg-kastély
Csákvár: Székesfehérvártól autóval körülbelül fél óra alatt érjük el a Vértes bejáratánál fekvő falut. Itt tekinthető meg a gróf Esterházy János által építtetett kastély, mely most szanatóriumként üzemel. A kastélypark látogatható csak.
Információ: 22/354-203 ( Kórház, Szanatórium )

A település érdekessége a Báracházi-barlang, amely római kori feliratot, ősember és száznyolcvan állatfaj emlékét őrzi.

Csákvár még az egykori fazekas mestereiről híres, de itt tekinthető meg a Vértes Múzeum is. Kiállításán az egykori római városból, Florianából származó régészeti leletekkel, majd a település későbbi történetével ismerkedhet meg az idelátogató. A Múzeumban helyet kaptak a fazekasság múltját és jelenét bemutató csodálatos fazekas munkák is, de nem régen nyitotta meg kapuit a Fazekas Emlékház. Csákvárról indul egy 4 km-es botanikai tanösvény.


Csókakő: a falun áthaladó zöld turista jelzésen érhető el a csókakői várrom és a festői panorámájú Csóka-hegy.
A megfáradt vándort a településen a falusi turizmussal foglalkozó, minősített házzal rendelkező vendéglátók várják egész évben.

Gánt: 1920. január 20-án Gánton nagyüzemi bányászásra alkalmas bauxitot találtak. A kiaknázást 1926-ban indította meg az Alumíniumérc Bánya és Ipari Rt. A bányatelepen 1976-ban megnyitott kiállítás a bauxitbányászat, ezen belül a gánti bánya történetét mutatja be.
Információ: 22/312-671 munkaidőben

Fehérvárcsurgó: A volt Károlyi-kastély tekinthető meg, melynek mai formáját Ybl Miklós alakította ki. A kis dombon álló katolikus templom a homlokzata előtt magasodó toronnyal az 1862-63. évi műemléki helyreállítás során kapta mai formáját. A templomban látható a község szülöttének, Amerigo Totnak a Csurgói Madonna című szobra.
Károlyi-kastély
Mór: Két kastély is található Móron. Az egyik az 1790-es évek körül a Luzsénszky család által építtetett Láncos-kastély, a másik pedig a Lamberg Ferenc számára Fellner Jakab által 1762-1766 között építtetett Lamberg-kastély.

Gyalogtúrák:
  1. Kőhányáspuszta - Német-völgy - Várgesztes

  2. Mór - Meszes-völgy - Bika-völgy felső vége

  3. Gerencsér-vár - Telefonház - Vértesszentkereszt
túrázók a Vértesben
  1. Mór - Török-sánc (2,5 km) - Kocsmáros-domb (5 km) - Cser-vágás (6,5 km) - Csákberény (10,5 km)

  2. Csákberény - Vadaskert (2,5 km)

Velencei-tó északi partja

Kedvelt kiránduló helyek:


Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Sukoró.

Kápolnásnyék: Területén a bronzkorból és a népvándorlás korából származó leletek kerültek elő. Itt született Vörösmarty Mihály 1800. december 1-én. A költő szülőháza a mai 70-es úttól északra volt, de ezt a nádfedeles házat még Vörösmarty gyermekkorában lebontották, ekkor ő már a mai múzeum épületében, az un. ispánlakban lakott. Mikor 1853-55. között élete utolsó éveiben ismételten Kápolnásnyéken élt, akkor már nem ebben, hanem egy bérelt házban lakott. Gyerekkori lakóháza ma szépen berendezett emlékmúzeum.

Nadap: A község a táj legmagasabban fekvő helysége, csaknem 100 méterrel magasabban fekszik a Velencei-tó víztükrénél. Jelentős őskori leleteket találtak itt a bronz- illetve a kora vaskorból. Az 1193. évi alapítólevél szerint a település a fehérvári keresztes lovagok birtoka volt. A török hódoltság után az osztrák Fleischmann bárói család szerzi meg a helységet, 1731-ben már a Cziráky gróf családé. A Czirákyak által építtetett régi templomban kereszetelték meg Vörösmarty Mihályt.

Pákozd: Határában régebbi kőkori, bronzkori, kora vaskori, kelta, római, késő avar, valamint török kori leleteket találtak. Pákozd nevét először Anonymus említi: amikor Árpád egyik vezérét Veszprém elfoglalására küldte, a Pákozd-hegyen ütötte fel tanyáját. A község történetében két jelentős esemény volt, az első és a második pákozdi csata. Az első: 1593. november 3-án Pálffy Miklóson kívül még két kiváló magyar vezér vitézkedett a császári hadakban a törökök ellen. A másik 1848. szeptember 29-i csata, Jellasics több mint 30.000 fős serege felett aratott győzelem Móga János vezetésével. A Mészeg-hegyen felállított emlékmű (obeliszk) mellett található a Pákozd-Sukorói Csata Emlékmúzeum.
obeliszk
Sukoró: A Tóra-dűlő nevű részen találtak újkőkori leleteket. A községet 1494-ben említik először Sukoró néven, mint fehérvári káptalan birtokát. Történetének országos szintű fejezete az 1848. szeptember 28-án a református templomban tartott, döntő jelentőségű haditanács.

Sukoró határában két természetvédelmi terület van:
  1. a Meleg-hegyi gránitsziklák
  2. Sukorói ingókövek.
Velence: Vörösmarty présház, velencei katolikus templom. 1994-ben a Fő utca 154. számú nádfödeles házban nyílt meg a Halászház, mely az ottélők két jellegzetes népi foglalkozását, a halászatot és a nádvágást mutaja be.

Gyalogtúrák:

  1. Kápolnásnyék - Bányompuszta (2km) - M7-es felüljárója - Pázmánd, védett sziklák ( 6km)

  2. Nadap, sportpálya, útcsomópont - Meleg-hegy alja. útcsomópont (2 km) - Angelika-forrás, útcsomópont ( 3,5 km)

  3. Nadap, sportpálya, útcsomópont - Olasz gránitfejtő - Gyapjaszsák - Sukoró, bolt (Táv: 2,5 km)



Google