A kerekesszékes rokkantak mozgatásának feladata (ágyból vagy ágyba, vizsgálati vagy műtőasztalra stb.), illetve a csonti, ízületi és izomelváltozások miatt nehezen járó, ágyhoz kötött betegeké, nagy kihívás a gyógyászatban, beteggondozásban. Az utóbbi fél évszázadban az ilyen célú alapeszközök köre is, és az kisebb kompenzációs eszközök bővülő köre is jelentős fejlesztéseken ment át.
Az Anfineo 2020 Kft. „Smartform” termékéhez kapcsolódó cikksorozatunk ezen blokkjában, amelyben a betegek – főként a fekvőbetegek – gyógyászati fogadásának alapeszközeivel foglalkozunk, elérkeztünk a betegágyak körüli, azoktól tárgyilag elkülönböződő, azokkal mégis kiegészítőleges viszonyban álló felszerelési elemek témájához. Nem sorolunk ide minden fontos kórház-berendezési összetevőt, így például a gyógyszertároló szekrényeket sem. Ezek változatait ugyanis nem a kórtermekben szokás falra szerelni vagy a kőpadlóra beállítani, ellenben mondjuk a kórtermi éjjeliszekrények, bár önállóan mozgatott bútorok, mégis tartozékai a betegágyaknak, akár a bolygóknak a holdak. Hasonló az infúziós állványok ágymelletti jelenléte is, míg más ágykörüli kiegészítők (kétlépcsős fellépő, járókeret, paraván, támasztékolt etetőtálca-változatok stb.) esetlegesebben szerepelnek.
Akadnak határesetet jelentő eszközök, ilyen például a műtőasztal. Bár nem kórtermi objektum, ám különleges tárgyi párhuzama a betegágynak. A neve azért nem „műtőágy”, mert nem négylábú holmi: a fekvőfelületet középtáji, magányos oszlop tartja meg, és széles talapzata ennek a forgásképes, műszerészeti belsejű oszlopnak van, nem pedig a fekvőfelületi keretnek. Nem mintha a betegágynak egy másik tárgyi párhuzama, a hordágy igazi ágy volna; a neve kissé megtévesztő. Mentőszolgálati eszköz ez, főként a betegszállítás betegágy-előtti, kórházon kívüli céljára. Nagyobb légimentő egységek hermetikusan lezárható, átlátszó műanyagfalú fektetőkabinokat is visznek fedélzetükön, fertőző szállítottak esetére. A hordágy fekvőfelületi anyagát vagy egy könnyű, összecsukható keret foglalja magába, vagy pedig pumpált a hordágy, vízen is úsztatható. Rögzítőhevederek kapcsolódnak hozzá; tartozéka lehet még: gerincrögzítő mellény és fejrögzítő szerkezet.
A betegágy és a műtő közt (vagy a beteg vizsgálatra vitelekor a liftkapcsolatú szinteken futó kórházi folyosókon) a betegszállítás olykor görgősszék, egyébként pedig tolóágy – szakszerűbb nevén betegszállító kocsi – alkalmazásával történik. Az ergonomikus tolófogantyúk által könnyen mozgatható, korszerű betegszállító kocsiknál a kerekes alváz és a felváz emeletszerűen elkülönül. A fekvőfelület négyrészes, módosítható állású
combrésszel, elektromotoros vagy hidraulikus magasságállítóval, 12 fokos trendelenburg-pozíciós lehetőséggel, kétoldalt szereléktartó sínekkel alakították ki. Támla helyett az ágyvégeken fogódzók találhatók. A kocsi összekapcsolható saját (használaton kívül összecsukható) infúziós állvánnyal, lélegeztetővel, röntgenkazetta-tartóval stb. A kórtermekben sokféle egyéb kis beltéri szállítókocsi is megfordul még (leggyakoribb a tálalási és a még polcosabb ágyneműkocsi).
A mai, elektromos hajtóművű, fékkel ellátott, bőrkárpitos kiültetőszékek, bár számos beállítóelemük és lehetséges tartozékkapcsolatuk van (kartámasz-magasság, hát- és lábrészi dőlések, palacktartó, étkezési tálca stb.), használaton kívül egymásba tolhatók. Egyik kiviteli változatuk bariatrikus, azaz jól idomul a gyomorszűkító-súlycsökkentő műtétek utáni testhelyzetekhez.
A mai betegemelő készülékek többnyire fehérzománcos fémvázú, akkumulátoros-távirányítós kisdaruk, széles magasságállítási tartománnyal, vészleengedési funkcióval. Görgős lábai széttartanak és hosszan elnyúló talpcsövekben végződnek. A készülék függesztett részét speciális ponyvaanyag és hevederek alkotják.
—
A mozgásukban tartósan korlátozott beteg esetében globális, népegészségügyi probléma a felfekvés (decubitus). A nyomási fekély kialakulásának egyik közvetlen oka, hogy az alátámasztott testtájakon a bőr folyamatos nyomásnak van kitéve, ami gátolja a terület normális vérkeringését, így az alatta lévő szövetek oxigén- és tápanyagellátása romlik. Megfelelő megelőző kezelések hiányában ez szövetelhaláshoz, azaz fekélyek kialakulásához vezet. A kialakult fekély veszélyes és nagy mértékben rontja a beteg életminőségét, kezelése pedig nehéz és költséges.
A felfekvések kialakulásával szemben szisztematikus megoldást a mozgatás és nyomáspontok változtathatósága jelent. A „SmartForm” ülő- és fekvőbútor rendszer előnye más antidecubitus termékekkel szemben, hogy ezt a feladatot egy olyan rendszer látja el, melynek a beteggel érintkező része egy vezérelhető mozgást végző rugalmas, szegmentált kialakítású felület. Az anatómiai szempontok szerint kialakított szegmensek összehangolt és szabályozható térbeli mozgatása nem kompresszorral, hanem egy szoftveres vezérlővel ellátott elektromechanikus szerkezettel történik. Az ülő- illetve fekvőfelület által végzett mozgás vezérlése egy szoftveres kezelőfelületen kiválasztható előre definiált programok segítségével történik. A mozgatható felületű matrac a felfekvéses területek váltakozó erővel történő terhelése mellett megkönnyítheti a beteg mozgatását is és a beteg egy adott pozícióban történő megtartását.
Az eszköz a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.
Kapcsolódó oldalak:
Anfineo
Elektronikus otthonápolási és kórházi ágyak
Mechanikus kórházi ágyak
—
Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom