Az ergonómiai kutatómunka tudományos pozíciójáról

Anfineo HungaryAz Anfineo 2020 Kft. „Smartform” termékéhez kapcsolódó cikksorozatunkban eddig már nem kevés szó esett az ergonómiai kutatásokról, de azt még nem világítottuk meg, hogy néhány kutatási formát leszámítva (melyek egyben terméktervezés-előkészítést is jelentenek) mi haszna lehet ezeknek, egyáltalán hogyan lehet létjogosultságuk. Hiszen az az ismeretanyag – humánbiológiai, fizio-patológiai, pszichológiai stb. –, amelyet az ergonómiai értékelő elemzések és fejlesztőleges programok hasznosítanak, zömmel készen adódnak az ergonómusok elemző munkája számára: nekik, gondolhatnánk, elég csak átvenniük a tőlük függetlenül munkálkodó szaktudományos teamek szakkönyvekben, tanulmányokban foglalt eredményeit. Kérdezhetnénk: ugyan miért nem elég, ha a humánbiológiát a biológusok kutatják? Vajon nem valamiféle fölösleges tolakodás, hogy még az ergonómusok is bekapcsolódjanak embertani részterületek kutatásába?

                        Nos, nem az, pontosabban az is lehetne, ha az embertani ágak mindegyikében vagy többségében zajlanának ergonómusi vizsgálódások, kísérletezések, ha tehát az ergonómusok nem választanák ki azokat a részterületeket, és a részterületeknek is azon szegmentumait, amelyek kiváltképp fontosak a munkafolyamatok javíthatósága szempontjából. Nézzük először azt, mi az, ami ergonómiai tekintetben nem kiváltképpen fontos. Merthogy valamennyire (többé-kevésbé) úgyszólván minden fontos e tekintetben, mondjuk a növénytan is, meg a tengeri állatok osztályozása is, hiszen a munkahelyi környezet jobbításának kísérlete növények telepítésével balul is elsülhet (attól függően, hogy „azért mégis, miféle növényekről van szó?”), vagy, ha a munkahelyi menzán csikóhalat vagy barracudát adnának rizzsel, az ergonómiai zuhanáshoz vezetne, hiszen súlyos ételmérgezést szenvednének a munkaközösség tagjai. De az eképp nyilván nem érdektelen növénytani és állattani ismeretek mégsem kiváltképp fontosak az ergonómia számára. Annyiban nem fontosak, amennyiben az ergonómusnak teljességgel elegendőek az olyanféle növény- és állattani bölcsességek, mint például, hogy a konyhafelelőst kötelezni szükséges tájékozódásra minden felszolgált ételről és étel-összetevőről. Hogy mely halak nem éti halak, arról minden általános lexikon  tájékoztat; az ergonómusi kutatás ezirányban abszurditás lenne. Nagyjából hasonló alapon nem kutatják az ergonómusok a humánbiológián belül sem mondjuk a biokémiai, például enzimológiai jelenségeket. Kutatásokat folytatnak viszont antropometriai és biomechanikai irányban, nem mintha az eddig így szerzett plusz-ismeretek nagyon hiányoztak volna az antropometria nem-ergonómus művelőinek, hisz leginkább éppen az ergonómusoknak hiányoztak, ugyanis a korábbi antropometria nem épp az ergonómia speciális nézőpontjából halmozta és rendezte a maga eredményeit. Hasonló viszony mutatkozik a sporttudományos megközelítés és az antropometria/biomechanika közt. A sporttudomány felől közelítő kutatók szerény hozzájárulása az antropometriához főként sport-szempontból fontos (közelebbről például élsport-utánpótlási szempontból), de mégiscsak bővült általa egyáltalán az antropometriai tudás és az ezzel élni tudás.

Az Anfineo 2020 Kft. egy olyan bútort kínál az idős vagy fizikailag hátrányos emberek részére, amely képes a körükben jelentkező szedens életmódból eredő hátrányok enyhítésére. Segítségével a tartós mozdulatlan testhelyzetből fakadó szövődmények elkerülhetővé vállhatnak. Az eszköz egy a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó weboldal: Anfineo

Az ergonómiai módszerekről


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Európai Únió Regionális Fejlesztési Alap